Magyarország történelmi szempontból mindig a kőolaj és a földgáz előfordulásai miatt figyelmet keltett. Az országban már a 19. század végén kezdtek el kutatni a föld alatti energiaszükségletre irányuló potenciális forrásokat. A kőolajbányászat első jelentős lépéseit a második világháború után, 1945-ben kezdték meg a Szovjetunió által támogatott kutatásokkal, amikor a Kiskunságban és a Duna–Tisza közi síkságon kezdtek feltárni a föld alatti szénhidrogén forrásokat. Ekkoriban már ismert volt, hogy Magyarországban a földgáz előfordulásai jelentős, de a kőolajkutatásnak nem volt olyan jelentős szerepe, mint más országokban.
Az 1960-as és 1970-es években a magyarországi kőolajkutatás jelentős fejlődésnek indult. A Petrom (ma Petrom Marketing) és a Magyar Állami Olaj- és Gázipari Vállalat (MAO) vezetésével a kutatások a Duna–Tisza közi síkságon és a Bükk-vidéken kezdődtek. A legfontosabb kutatási projektek közül kiemelkedik a 1972-ben indított „Kiskunsági Olajkutatási Program”, amely a Duna–Tisza közi síkságon több mint 1000 kilométeres feltárási területen dolgozott. A program során több mint 2000 kilométeres feltárási szakasz került vizsgálatra, és a kutatások során több száz feltárási nyílás is készült. A kutatások során azonban nem sikerült jelentős mennyiségű kőolaj találni, de a földgáz előfordulásai jelentősen megerősödtek.
A 1980-as években a kőolajkutatás tovább folytatódott, de a szocialista rendszerben a kutatási költségek és a termelési célok megváltozásai miatt a projektjei kisebb méretűvé váltak. Az 1990-es években a privatizáció és a gazdasági átalakulás hatására a kőolajbányászat jelentős változásokat ért el. A Petrom Marketing és a más magyarországi olaj- és gázcégök együttműködésével a kutatások a Duna–Tisza közi síkságon és a Bükk-vidéken folytatódtak. A kutatások során a Petrom Marketing 2003-ban a „Kiskunsági Olajkutatási Program” folytatásaként egy új kutatási területet nyitott meg a Duna–Tisza közi síkságon, ahol több mint 50 feltárási nyílás került elő.
A 2000-es évek elején a magyarországi kőolajkutatás új, modern kutatási módszerek alkalmazásával indult újra. A Petrom Marketing és a más olajcégök együttműködésében a kutatások a Duna–Tisza közi síkságon és a Bükk-vidéken folytatódtak, de a kutatási területek jelentősen bővültek. A legfontosabb újítások közé tartozik a földtani modellek modernizálása, a géniuszolajkutatás és a fémolajkutatás alkalmazása. A 2010-es években a kutatások során a Petrom Marketing és a más cégek együttműködésében több új feltárási nyílás is készült, amelyek jelentős földgáz- és földolajforrásokat mutattak be.
A magyarországi kőolajbányászat és kutatás jelenlegi helyzetét tekintve a földgáz előfordulásai továbbra is jelentős, de a kőolajkutatásnak nem olyan jelentős szerepe van, mint más országokban. A kutatások során a Petrom Marketing és más cégek jelentős pénzt költöttek, de a termelési eredmények nem voltak olyan jelentősak, mint a kutatási költségek. Ennek ellenére a kutatások jelentős információkat szolgáltattak a földtani modellek és a földgáz előfordulásainak megértéséhez. A kutatások során a Petrom Marketing és más cégek új technológiák alkalmazásával folytatják a kutatásokat, hogy új feltárási nyílásokat és jelentős földgázforrásokat találjanak.
- Magyarországban a földgáz előfordulásai a kőolajkutatáshoz képest jóval nagyobb mennyiségben előfordulnak, és a Duna–Tisza közi síkság és a Bükk-vidéken jelentős feltárási nyílások kerültek elő.
- A 1972-ben indított „Kiskunsági Olajkutatási Program” során több mint 2000 kilométeres feltárási szakasz került vizsgálatra, de a kutatások során nem sikerült jelentős mennyiségű kőolaj találni.
- A 2003-ban indított új kutatási területen a Petrom Marketing több mint 50 feltárási nyílást készített, amelyek földgázforrásokat mutattak be.
- Az 1980-as és 1990-es években a privatizáció és gazdasági átalakulás miatt a kutatások kisebb méretűvé váltak, de a Petrom Marketing és más cégek tovább folytatták a kutatásokat.
- A modern kutatási módszerek alkalmazásával a 2010-es években új feltárási nyílások kerültek elő, amelyek jelentős földgáz- és földolajforrásokat mutattak be.
Az olajbányászat és a kőolajkutatás Magyarországon nem volt olyan jelentős, mint más országokban, de a földgáz előfordulásai és a kutatási eredmények jelentős információkat szolgáltattak a földtani ismeretek fejlesztéséhez. A jelenlegi kutatási stratégia a modern technológiák alkalmazásával és a földgáz előfordulásainak további feltárásával foglalkozik. A kutatások során a Petrom Marketing és más cégek jelentős pénzt költöttek, de a termelési eredmények nem voltak olyan jelentősak, mint a kutatási költségek. Ennek ellenére a kutatások fontos szerepet játszanak a földgáz előfordulásainak megértésében és a földtani modellek fejlesztésében.